“A magyarok folyamatos jelenléte a 19. század végétÅ‘l követhetÅ‘ nyomon Nürnbergben.

1888-ban Osztrák-Magyar Segélyező Egylet alakult. Lengyel Fülöp vezetésével 1911-ben létesül egy újabb magyar közösség, a Hungária Nürnbergi Magyar Egyesület, amely az 1930-as évek végéig működött. Utolsó írásos dokumentumként egy titkosszolgálati jelentés maradt az utókorra. Az egyesület könyvtára a Kastl-i Magyar Gimnáziumba került. A megszűnést követően honfitársaink továbbra is szoros kapcsolatban maradtak egymással.

A II. világháború után sok magyar volt a nürnbergi menekülttáborok lakója. Alkalmi rendezvényeikről csak az elbeszélésekből tudunk. Olvasnivalóval Borcsiczky Imre református lelkész látta el honfitársainkat, akinek szerény könyvtára is Kastl-ba került. Vitéz Msgr. Vargha Gábor tábori lelkész vezetésével, aki egyben a környék magyarjainak papja is volt, 1955-ben Német-Magyar Kultúrtársaság alakult a városban.

Az ötvenhatos menekültek által a németországi és a nürnbergi magyarság összetétele is megváltozott, megfiatalodott.
Péntek László egyetemista, volt nárai lakos vezetésével 1957-ben létrejött a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) nürnbergi csoportja, saját klubhelyiséggel a Nunnenbeck utcában.
Az 1960-as évek végétÅ‘l Erlangen és Nürnberg egy ideig a MEFESZ németországi központja volt és itt jelent meg az egyetemisták lapja, a “Tájékoztató”. Ebben az idÅ‘ben, ha nem is harmonikusan, de több csoportosulás is tevékenykedett a városban.

1969-ben 20 taggal és két volt kastl-i gimnazista Giczi Imre és Dóra Dezső vezetésével, megalakult a mai Nürnbergi Magyar Kultúregyesület. Céljaként tűzte ki, hogy kulturálisan összefogja a magyarságot és elősegítse a beilleszkedést.

1970 jelentette a fordulat évét az egyesület életében: átalakult a vezetőség. Boda Károly elnök és Manger Sebestyén alelnök tevékenysége nyomán jelentősen növekedett a taglétszám és német származásúakkal is bővült az egyesület.

Albrecht Dürer születésének 500. évfordulója alkalmából, 1971-ben az egyesület már vállalni merte, hogy Nürnbergben megrendezze a Németországi Magyarok Központi Szövetségével (München) közösen a magyar megemlékezést. A Gemeinschaftshaus – Langwasseri rendezvény ünnepi szónoka Ferdinándy György (Porto Rico) író volt, fellépett a Kastl-i Gimnázium tánc- és énekkara. A rendezvényen védnökséget vállalt és képviseltette magát a bajor kormány. NürnbergbÅ‘l jelen volt és felszólalt Gerhard Hirschmann, a városi levéltár igazgatója. Az ünnepségen megjelentek Gyula város képviselÅ‘i is.

1973-ban a Dilherr utcában megnyílt a Magyar Klub. Az új klubhelyiség a magyarság, az otthonról idelátogatók, az újonnan érkezett kitelepülÅ‘k és a németbarátok találkozó helyévé vált. Évekig a klub adott otthont a kisebb rendezvényeknek, kiállításoknak (PetÅ‘fi emlékév, Plugor Sándor – Sepsiszentgyörgy) és családias ünnepségeknek (esküvÅ‘, stb.) is. Számos alkalommal elÅ‘adás után a nürnbergi opera magyar tagjai is szívesen átjöttek egy vacsorára.

A hetvenes évek elejéig a magyar rendezvényeken fÅ‘leg emigránsok (Dr. BenkÅ‘ Zoltán, Borbándy Gyula, Molnár József, Nagy Alajos, Tollas Tibor, Zambeli Bianca) és “átutazó” magyarok (Farkas Ibolya – Kolozsvár) szerepeltek. Emlékezetes marad az egy kiállítás alkalmából Nürnbergben tartózkodó magyar együttes, a békéscsabai Balassi Táncegyüttes hotelbÅ‘l történt “megszöktetése” és fellépése is. KésÅ‘bb legálisan fogadhattunk hazai szereplÅ‘ket. Az egyesület képviselÅ‘i (Boda Károly, Dr. Hermann Merz) 1973-ban Gyulára látogattak, ahol szívélyes fogadtatásban részesültek. Az egyesület rendezésében 1977-ben fellépett a Magyar Ãllami Népi Együttes a Meistesingerhallében, majd 1980-ban a Fränkische Galerie-ban (Frank Galéria) megrendezésre került – sikerrel – az elsÅ‘ magyar-magyar képzÅ‘művészeti kiállítás, Barta Lajos (Köln), Korányi Gábor, Muzsnai Ãkos és Püspöky István (Budapest) alkotásaival. A Fränkische Galerie éveken át az egyesület nagyobb rendezvényeinek színhelyévé vált.

A Nürnbergi Magyar Kultúregyesület alapításának 15. évfordulója alkalmából kiállítással egybekötött rendezvények egyik színhelye volt a galéria. A napjainkra már hagyományossá vált Katalin-bál a Stadtpark vendéglőben került megrendezésre, a bál fővédnökei Dr. Horváth István nagykövet és Dr. Gosztonyi János, a Magyarok Világszövetsége főtitkára voltak. A galéria tulajdonosaira, Ernst Süss-re, becenevén, Ernőre és nejére, Annára (Édes Anna) ma is szeretettel gondolnak az egyesület tagjai.

Az utóbbi években főleg a Gemeinschaftshaus Langwasser ad otthont az egyesület rendezvényeinek és a kisebb előadásokkal egybekötött, havonta megrendezett klubesteknek. A Szászrégenből származó Sighisorean Valentin alelnök által odaadóan vezetett klubestek magyar-német látogatottsága és sikere felülmúl minden várakozást.

A Nürnbergi Magyar Kultúregyesület sokrétű tevékenységét, több száz rendezvényét, neves szereplÅ‘it nehéz bemutatni. Kovács Veronika (GyÅ‘r) 2004-ben írt több mint 100 oldalas szakdolgozata is csak töredékét tükrözi az egyesület eddigi életének. A sikerekhez nagyban hozzájárultak német származású tagjaink is, akik közül kiemelkedÅ‘ Dr. Hermann Merz (1976-tól haláláig alelnök) és a Frey házaspár munkája. Az egyesület elnökének felterjesztésére Dr. Merz, Verena Frey, Ernst Süss, valamint Giczi Imre, Domonkos Ferenc és Poppe Ilma magyar állami elismerésben is részesült.”

– Rozmán Lajos –